Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy a boldogságnak egy korábban soha nem  tapasztalt dimenziója nyílt meg ellőttünk azon az őszi reggelen, amikor Anya bejött a szobába és azt mondta, hogy hát, úgy néz ki, szülők leszünk. Egy árva szót nem tudtam magamból kipréselni, magamhoz szorítottam ezt a csodanőt és csak szipogtam, miközben próbáltam a torkomban lévő gombócokat lenyelni… Hát így kezdődött…

Azon a reggelen egy csodálatos utazásra indultunk, mi hárman. Ha lehet ilyet mondani, még közelebb hoztál minket egymáshoz. Úgy éreztük magunkat, mintha egy mesébe csöppentünk volna, el sem hittük, hogy ez velünk történik. Hetente egyszer megnéztük egy színes könyvben, hogy az adott héten mekkora lehetsz és éppen milyen ...

Az életben vannak egyszeri, megismételhetetlen pillanatok. Ilyen például, amikor elfogadsz egy baráti felkérést és a legjobb barátod esküvőjén te leszel a ceremóniamester.

A felkérés az eseményt megelőző ősszel történt és pár napos gondolkodás után igent mondtam. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt ott a tudatom mélyén, de komolyan nem is voltam rápörögve a dologra. Jó, ha volt egy kis szabadidőm, olvasgattam a témában, illetve számtalan esküvői, lakodalmas és hát igen, szégyen vagy sem, de stand-up videót néztem meg, gyűjtöttem a poénokat, az ötleteket. Aztán szépen kilábaltunk a télből, elsuhant a tavasz és ott álltunk június közepén túl a legény- és lánybúcsúkon, éppen egy költözés kellős közepén. Ha ...

Idén júliusban úgy döntünk, hogy mi is beiratkozunk azon párok sorába, akik körbetekerték biciklivel a szépséges magyar tengert. "Úgy döntünk" alatt nem azt kell érteni, hogy hosszasan tervezgettük az utat, kijelöltünk letekerendő távokat és ezekhez kerestünk szállásokat, nem, az nem a mi sportunk. Hétfő este eldöntöttük, hogy akkor másnap délután lemegyünk a Balatonra, meglátogatjuk a Tóth családot Lellén és visszük magunkkal a bicikliket is. A booking segítségével foglalok is egy szállást, ami -ahogy az a visszaigazoló e-mailből kiderül - nem Lellén, hanem Látrányban van. Geológus szakos hallgatók, látrányiak és gyakorlott Balaton-kerülők most biztos legyintenek, hogy ugyan már' Látránynak gyakorlatilag Balatonlelle az ...

17.520 óra, 730 nap, 2 év... Ennyi ideje vagyunk együtt. Bátran kijelenthetem, hogy soha ilyen tartalmas és boldog két év nem volt még az életemben. Minden nap bizonyítja, hogy pontosan olyan társra van szükségem, mint amilyen Te vagy Életem! Úgyhogy még mindig minden nap elnök, de nem unom.

A mostani nyár is elnökien indul: mivel idén sem fogjuk emelni egyik nyári fesztivál színvonalát sem, ezért júniusban gyorsan két Budapest Parkos buliba is elmegyünk, előbb a Punnany Massif esős koncertjére, majd egy hétre rá a Wellhellora. Mindkét bulit "kimaxoljuk" és hajnalig csapatjuk a Retro buliban. Mondjuk így visszaemlékezve, kicsit fura, hogy ma azok a számok mennek a retro bulikban, amit én általános iskolás és gimnazista koromban hallgattam, de ...

"Tokajon a 100 pontos Áts Karcsi, a király!" 

Vannak helyek, amelyeknek elég csak a nevét meghallanom és máris jóleső rezgések járják át a testem, kellemes emlékek és vidám pillanatok törnek elő az emlékezetemből. Az idei március 15-i hétvégét pont egy ilyen kedves helyen sikerült eltöltenünk, Tokajban. A gyermekkori családi nyaralások, az éjszakai Kopasz-mászások, a Hegyalja fesztiválok őrült éjszakái és világmegváltó nappalai, a vízitúrák végállomásai, a kedves barátom legénybúcsúja, az egyik legjobban sikerült céges hétvége és most már egy bennfentes boros hétvége emlékei villannak be a név hallatán. Ezt jelenti nekem Tokaj. No, de haladjunk szépen borban, mármint sorban…

Már hetekkel az indulás előtt tudtuk, ...

Újév, új élet, új lakás. Nagyjából így indult az év nálunk. A január elsejei délutánt albérletkereséssel töltöttük, majd az összevadászott 8-9 telefonhívásra érdemes ingatlant másnap elkezdtük felhívogatni. Hamar rájöttünk, az nem véletlen, ha egy lakást több hete hirdetnek, a gyöngyszemek ugyanis 2-3 nap alatt kipörögnek a rendszerből. Így lazsálásnak helye nincs, ha tetszik egy lakás és ki akarod venni, ne gatyázz, hanem csirr-csörr, még aznap megnézed és már a helyszínen, de legkésőbb másnap már pacsizol is a tulajjal. Volt olyan albérletnézésünk, ahová az okos ingatlanközvetítő egy időpontra két érdeklődőt szervezett, így reggel 9-kor egy másik fiatal párral találkoztunk a kiszemelt ingatlan előtt. A ...

Végérvényesen ráfordultunk az év utolsó napjaira, így percről-percre közeledik minden ünnepek ünnepe, a szaloncukorba, villódzó fényekbe és Normand fenyőbe oltott karácsony. Emlékszem gyermekkorom karácsonyaira, amikor izgatottan álltunk a nagyszülőknél a lezárt nappali ajtajában és leskelődtünk befelé az üvegen keresztül. Majd egyszer csak megszólalt az öreg csengő, a recsegő bakeliten pedig ropogva felcsendült a Mennyből az angyal. Papa kinyitotta az ajtót, és mint Charlie előtt a csokigyár kapuja, feltárult előttünk a csodálatos látvány, a villogó, színes karácsonyfával, alatta pedig a temérdek ajándékkal. Együtt énekeltük a karácsonyi dalokat, kamaszként csak fejlesütve, az utóbbi években pedig már bizony a ...

Az elmúlt pár hónapnak voltak olyan élményei, amelyek egy-egy külön posztot nem tudtak volna betölteni, de mindenféleképpen érdemesnek tartjuk őket arra, hogy emlékük fennmaradjon.Erről szól ez a mai visszatekintő poszt:

Először is ugorjunk vissza augusztus végére. Egy kellemes szombati napon ugyanis kitaláltuk, hogy elautókázunk a közeli Etyekre, ahol az éves Piknik került megrendezésre. Ez így önmagában még nem feltétlenül keltetette volna fel az érdeklődésünket, de aki Etyeket egy kicsit is ismeri, tudja, hogy a Korda filmstúdió mellett a település másik nevezetessége az Öreg-hegyi pincesor. Igen, már megint a bor és az alkoholfogyasztás. Egy szó, mint száz, ott a helyünk! Annyira a helyi pincészetek nem nagyok, illetve nem ...

8760 óra, 365 nap, 1 év

Ennyi idő telt el azóta, hogy megérkezett Kőbire a soproni teherautó és nem kevés véráldozat árán beköltöztünk első közös fészkünkbe. Sok kapcsolatban ez az idő pont elég arra, hogy a rózsaszín köd felszálljon és átadja a helyét valami lila katyvasznak, ami szép lassan, napról napra a megszokás és a rutin szürkeségébe menjen át. Biztos valami ilyesmit láthatnak rajtuk azok a statiszták is, akik életünk filmjében ahhoz asszisztálnak, ahogy kacagva futunk a villamos után egy álmos reggelen, vagy kézen fogva ugrálunk fel a padkákra, vagy heves csókban forrunk össze a mélyhűtött soron a Sparban. Nem beszélve a barátokról, akik egy kiszabadulós játék legkritikusabb pontján, ahol másodperceken belül ...